A polgármesterek közül Sepsiszentgyörgy elöljárója, Antal Árpád szólalt fel elsőként. Elmondta, a magyarság szemszögéből is érdemes megnézni, hogy valóban olyan jó-e a romániai kisebbségeknek, mint ahogy azt állítják a romániai döntéshozók. Emlékeztetett arra, hogy mi történt a kommunizmus idején az erdélyi szász közösséggel, valamint a magyar közösséggel, hogyan duzzasztották fel Marosvásárhely lakosságát román nemzetiségűekkel, hogy az ottani magyarok aránya csökkenjen. A Központi Fejlesztési Régióhoz való tartozás hátrányait is kiemelte. Mint mondta: a két magyar többségű megye azért szenved hátrányt, mert egy régióban van két gazdaságilag fejlett megye, Brassó és Szeben. 

A résztvevők hangos tapsa közepette Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester egy székely zászlót adott ajándékba  az elnöknek. A csíkszeredai városgazda magyarázatot is fűzött a zászlóra felírt adatokhoz. A felső két sorban a 2014-es elnökké választásának dátuma és a székelyföldi látogatásának dátuma, az alsó kettőben pedig a két székely megyében elért eredménye volt olvasható.

Klaus Johannis pedig egy román tikolórral viszonozta a gesztust. 

Klaus Johannis magyarul is üdvözölte a jelenlévőket. Külön megköszönte, hogy énekeltek neki, hozzátette, szép, erős hangja van a székelyföldi önkormányzati vezetőknek.

„Azért jöttem ide, hogy jobban megismerjem önöket. Azért jöttem, hogy nagy figyelemmel hallgassam önöket. Remélem, hogy a legjobb megoldást találjuk meg azokra a nehézségekre, amellyel küszködnek. Sokszor a két magyar többségű megyével kapcsolatos híreket egyoldalúan tálalják, amelyek gátolják azt a fejlődést, amelyre a közösségnek szüksége van” – jelentette ki az államfő.

Johannis a jogállamiság fontosságát is kiemelte. Szavai szerint Hargita és Kovászna megyében olyan munka folyik, amelyre érdemes figyelmet fordítani. „A gyógyfürdők, valamint a népi kultúra által képviselt értékek is fontos szegmensei a két megye gazdaságának, ezért a turizmus fejlesztése kiemelten fontos a térségben. Ugyanakkor oda kell figyelni arra is, hogy a lehető legtöbb uniós forrást hívják le a térségben” – jelentette ki. Elismeréssel beszélt arról, hogy Hargita és Kovászna megyében jól működik a klaszterrendszer.

Az államfő hangsúlyozta: Romániának decentralizációra van szükség, mert a helyiek tudják a legjobban, hogy mit kívánnak a helyi érdekek. Szerinte a regionalizásra is szükség van, de csak akkor, ha a közigazgatást jobbá teszi. A helyi és a regionális autonómia rendben van szerinte, azonban az etnikai alapú autonómia csak széthúzáshoz vezetne.

Végül elmondta, aggasztja, hogy a helyi fiatalok nem ismerik a román nyelvet. Emlékeztetett: a jól képzett magyaroknak ugyanúgy megvan az esélyük arra, hogy jó munkahelyük legyen bárhol az országban. „Ne vegyük el a gyermekektől a lehetőséget egy jobb jövőtől azzal, hogy túlpolitizáljuk a helyzetet” – jelentette ki.

Az államfő kiemelte a székelyföldi önkormányzati vezetők szerepét a közösség sorsának alakításában. „Az önök felelőssége hatalmas, a politikai képviselőknek nem szabad elfelejteniük, hogy egyes témák mindig érzékenyek lesznek a többség számára. A felelősség az emberekkel szemben arra vonatkozik, hogy olyan Romániában éljünk közösen, amelynek lakossága etnikai hovatartozás nélkül jól érzik itt magukat” – jelentette ki.

Tamás Sándor németül is köszöntötte Klaus Johannist, majd kijelentette: a Gyulafehérvári Nyilatkozat nemcsak az erdélyi magyaroknak, hanem a románoknak és a szászoknak is sokat jelent.

„Mi nem sírni akarunk, hanem megoldást akarunk találni az Ön segítségével arra, hogy a magyar közösség számára is élhető legyen ez a hely. Kettős mércét alkalmaznak minden téren ebben az országban. A romániai bukovinaiak, tatárok stb. szabadon ünnepelhetik nemzeti ünnepüket. Mi nem etnikai autonómiát akarunk, hanem olyan autonómiát akarunk, amely európai, és amelynek köszönhetően jólétben élhetünk. Moldovának, Bukovinának, saját zászlója van. Nem igazságos, hogy a Székelyföldnek nincs joga sem a saját zászlója, sem a saját nemzeti ünnepének megtartására” – sorolta Tamás Sándor.

A háromszéki politikus sérelmezte azt is, hogy a két magyar többségű megyét turisztikai szempontból sem lehetséges népszerűsíteni úgy, mint Bukovinát. Tamás Sándor az államfő keddi mărăști-i látogatására utalva kérte, hogy arrafelé haladta, az Ojtozi-szorosban gondoljon arra, ami ott történt. Megemlítettek Márton Áron munkásságát is, emlékeztetve Klaus Johannist arra, hogy a püspök szentté avatását várják.

Klaus Johannis belépett a megyeháza üléstermébe, ahol közvitán vesz részt Hargita és Kovászna megye önkormányzati képviselőivel. Megérkezése után felcsendült a román himnusz, amelyet felállva hallgatott meg a közönség. Ezt követően a jelenlévők elénekelték a székely himnuszt is.

Az államfő rövid beszédet tartott, amelyben megköszönte a meghívást. „A gazdasági fejlődéshez szükséges eszközök elég szűkösek. Sajnos a fiatalok elhagyják a szülőföldet, többek között azért is, mert nehézséget jelent nekik megtanulni az állam nyelvét a rossz oktatási módszerek miatt” – mondta Johannis.

Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba köszöntőbeszédében a Sapientia egyetem fontosságára is kitért, kiemelve, a felsőoktatási intézmény nagy szerepet játszik abban, hogy a székelyföldi fiatalok jól képzett munkaerő legyenek. Ez nagyban köszönhető a magyar kormány támogatásának – hívta fel az államfő figyelmét.

Az RMDSZ-es politikus kitért a földek visszaszolgáltatásának az elhúzódó ügyére, majd megemlítette, hogy a csíksomlyói búcsú sajnálatos módon nem került fel az UNESCO-világörökség listájára. Köszöntőbeszéde végén a Gyulafehérvári Nyilatkozatban tett ígéreteket kérte számon. Végül pedig azt mondta az államfőnek, hogy a székelység nem akarja mostohagyermeknek érezni magát ebben az országban. „Remélem, hogy a  2018-ban esedékes centenárium alkalmával vállalja a mediátor szerepét, és segítsen abban, hogy a Nyilatkozatban foglaltak megvalósuljanak” – fordult Borboly az államfőhöz.

Csíkszeredai tudósítónk élőben közvetítette Klaus Johannis érkezését a megyeházához, ahol az államfő röviden nyilatkozott a sajtónak.

Több tucat tüntető várja az államfőt a csíkszeredai megyeháza előtt. A demonstrációt az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ifjúsági szervezete, a MINTA kezdeményezte.

Az EMNP korábbi felhívása szerint azt akarják tudatni az államfővel, kiállnak az erdélyi magyarok jogaiért és elfogadhatatlannak tartják az utóbbi időben a közösséget ért jogsértéseket.

Orgonajátékot is meghallgat a csíksomlyói kegyhelynél Klaus Johannis államfő székelyföldi látogatása alkalmával – tudtuk meg Urbán Erik ferences atyától, a kegytemplom igazgatójától.

Nem akarják kerülni a kényes témákat a székelyföldi önkormányzati vezetők az államfővel tervezett keddi, csíkszeredai találkozón. A Maszol által kérdezett Kovászna és a Hargita megyei elöljárók elmondták, hogy melyek azok a magyar közösséget foglalkoztató legfontosabb problémák, amelyeket mindenképp felvetnek Klaus Johannisnak.

Az elnöki hivatal közlése szerint ez lesz Klaus Johannis székelyföldi programja:

• 09:55 Érkezés Hargita Megye Tanácsához
• 10:00 Közvita Következetesség és átláthatóság – jó gyakorlatok Hargita és Kovászna megyében címmel Hargita és Kovászna megye önkormányzati képviselőivel a csíkszeredai megyeházán
• 11:50 A csíkszeredai Szent Miklós ortodox templom meglátogatása
• 12:15 A csíksomlyói kegytemplom és kolostor meglátogatása
• 12:30 A Szent István Otthon meglátogatása és helyi vállalkozók, mesterek és termelők standjainak megtekintése
• 12:55 A csíkszentkirályi Hargita Gyöngye ásványvízgyár meglátogatása
• 14:10 Érkezés Kovászna Megye Tanácsához, Sepsiszentgyörgy
• 15:05 Találkozó a klaszterek és közösségi fejlesztési társulások képviselőivel